Házirend

 

 

 

Házirend

Szent Gergely Lakóotthon

TATA

 

 TARTALOMJEGYZÉK

                                                                                                                          

Bevezető rész                                                                                                       

 I A házirend az alábbi jogszabályok alapján készült                         

 II. Lakók együttélési szabályai                                                               

III. A lakóotthonból való napközbeni való eltávozás  rendje                                                                                                                    

 IV. Lakók egymás közötti, valamint a hozzátartozókkal kapcsolatos magatartás szabályai                         

 V. A lakóotthonba bevihető használati tárgyak köre                          

 VI. Értékkezelés, vagyonmegőrzés                                                                   

 VII. Ruházattal, textíliával való ellátás, valamint ruházat és textília tisztításának rendje                                                 

 VIII. Panaszügyek, érdekképviselet                                                                  

IX. Orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszközökkel való ellátás, elhalálozás esetén a teendők                   

 X. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok                                                                                           

 XI. Mentálhigiénés gondozás, célszerű hasznos  tevékenység biztosítása                                                                         

XII. Az intézmény alapfeladatainak körébe nem tartozó, azt meghaladó program, szolgáltatás                           

XIII. Tájékoztatási kötelezettség[1]                                                           

XIV. Korlátozó intézkedések (melléklet szerint)                                  

XV. Az intézményi jogviszony megszűnik                                                      

XVI. Új gondnok kijelölésének kezdeményezése, egyéb rendelkezések                                                                                                                                                                 

MELLÉKLET                                                                                                         

 

 Bevezető rész

 

A házirend az alábbi jogszabályok alapján készült:

 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény;

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásoknak igénybevételéről szóló 9/1999. (X.24.) SZ.CS.M. rendelet;

a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól szóló működési feltételeiről szóló 1/2000. (I.=.) SZ:CS:M: rendelet;

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II.17.) Korm. Rendelet.

A házirendet a lakókkal ill. hozzátartozókkal történt egyeztetést követően a fenntartó hagyja jóvá.

I. Napirend

A lakóotthon életét rendszeres napi és heti rend szabályozza. Ez hozzájárul valóságszerű élethelyzetek kialakulásához és elősegíti a felnőttképzést. A napi ritmust az egyén személyes szükségleteinek ritmusa kell, hogy meghatározza, ezért az itt leírt napirend tájékoztató jellegű.

Az autista felnőttek igényének megfelelő a heti ritmus, ezen belül a megfelelő rugalmasság kialakítása szükséges.

6.30:   Ébredés, az ágyak, szobák rendbetétele, egyéni ütemben és szokásoknak megfelelően.

7.15-8.00-ig: Reggeli, az asztal megterítésétől az étkező rendberakásáig tart. Aki kijár dolgozni, annak megfelelően kel és étkezik.

 8.00:   Felnőttképzés.

Megbeszélés, a feladatok elméleti megoldásai.

8.30:   Felnőttképzés/Munkavégzés.

Segítőkkel, gyakorlatvezetőkkel közös munkavégzés, ill. foglalkoztatás a műhelyben és a ház körül.

12.30-13.15-ig:         Ebéd, amely az étkező rendberakásával zárul.

13.15-14.00-ig:         Pihenő.

14.00-15.00-ig:         Felnőttképzés/Munkavégzés.

Készségfejlesztés, értelmi fejlesztés a felnőttképzés keretében.

 15.00-16.00-ig:         Irányított szabadidős tevékenység.

 16.00-17.00-ig          Felnőttképzés/Munkavégzés.

Készségfejlesztés, értelmi fejlesztés a felnőttképzés keretében.

 17.00-18.00-ig          Irányított szabadidős tevékenység.

18.00: Vacsora. (A terítéstől az elrakodásig tart.)

 22.00-ig:        Szabadidő, TV, videó nézés, játék és az esti tisztálkodás ideje, egyéni szükséglet szerinti lefekvés. Fontos, hogy minden lakó maga után rendben és tisztán hagyja a helyiségeket, így térjen nyugovóra.

22.00: Lefekvés.

 II. Lakók együttélési szabályai:

 A lakók nyugalmának, kiegyensúlyozott életvitelének biztosítása minden

lakó és dolgozó együttes kötelessége. Az otthon minden lakójának joga van intim szférára, a visszavonulás lehetőségét biztosítja a saját szoba és annak egyéni berendezése. Ennek a határa ott ér véget, ahol az a többi lakót zavarja, ill. az ott dolgozókat veszélyezteti. Az otthonban nem tartható olyan személy, aki saját magára, környezetére, lakótársaira veszélyt jelent.

A lakószobába az ott élő engedélye nélkül, a lakó távollétében csak az intézményvezető engedélyével lehet bemenni.

Egymás iránti kölcsönös megbecsülésre, egymás segítésére nevelni kell a lakókat, hogy állapotukhoz mérten az emberi együttélés szabályai szerint éljenek a lakóotthon közösségében.

Az otthon rendjének, tisztaságának megőrzése minden lakó és dolgozó együttes kötelessége. Szobáik és a lakóotthon takarításáról a lakók az otthonban dolgozók segítségével gondoskodnak.

A lakónak joga van az otthon tulajdonát képező szórakoztató és sporteszközök, valamint a háztartási gépek használatára. Ezeket az eszközöket gondozói felügyelet mellett használhatják.

 III. A lakóotthonból való napközbeni való eltávozás rendje

 Ha a lakó el szeretne menni, szólnia kell a segítőnek.

A segítő a lehetséges keretek között elkíséri, vagy egyéb módon gondoskodik a felügyeletéről.

Az eltávozás és a visszatérés időpontját az átadó naplóba rögzítenie kell a szolgálatos dolgozónak.

A lakók/gondnokuk/hozzátartozójuk kérésére, azok beleegyezésével az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye alapján – évi 60 nap szabadságot vehetnek igénybe, az erre az időszakra fizetendő térítési díj, a lakhatási költségek 50%-a. Lakhatási költség alatt a fűtés-, áram, gáz, víz, és csatornaszolgáltatásért, szemétszállításért fizetendő díjak együttes összege értendő.

 IV. Lakók egymás közötti, valamint a hozzátartozókkal kapcsolatos magatartás szabályai:

A lakók egymás között nem adhatnak, vehetnek, pénzt egymásnak nem kölcsönözhetnek, amennyiben ezt megszegik, az otthon kárukért felelősséget nem vállal, ebből eredő panaszuk nem orvosolható.

A lakók a dolgozóktól, a dolgozók pedig a lakóktól semmit sem vásárolhatnak, pénzt kölcsön nem adhatnak, nem kérhetnek.

Az otthon lakói és hozzátartozói a dolgozóknak pénzt, értéket, ajándékot nem adhatnak a dolgozók pedig nem fogadhatnak el. A lakók és hozzátartozóik rendszeres személyes találkozása kiemelt fontosságú esemény, melyet az intézmény elősegít. A lakóknak otthonba kerülése nem jelenti, hogy a szülőkkel, hozzátartozókkal, korábbi környezettel való kapcsolatai megszűnnek, éppen ellenkezőleg a korábbi kapcsolatok mellé újabbak alakulnak ki. A korábbi kapcsolataik fenntartását szolgálják a szülőknek, ismerősöknek a lakóotthonban tett látogatásaik, a közös ünnepek, és a lakóknak a szülői házban tett látogatásai. A hozzátartozók nagyon fontos kapcsolatot jelentenek a lakók számára. A hozzátartozóknak joguk van az információra és arra, hogy elmondhassák véleményüket, közös programokban vegyenek részt. Akármilyen nehéz is, a hozzátartozók a lakóotthon napi ügyeibe való döntések meghozatalában nem vesznek részt, mert a gyermekek felnőtté válásának és leválásának ez is szükséges feltétele.

 Az otthon lakói bármikor fogadhatnak látogatókat, igyekezve a felnőttképzési időt nem megzavarva.

Látogatás tényét, idejét az átadónaplóba szükséges rögzíteni.

Az együttlétre jó lehetőséget biztosít a lakó saját szobája, a közös együttlétre a közösségi helységek.

A lakó egészségi állapotáról felvilágosítást csak az intézményvezető adhat.

A lakó betegsége/kórházba kerülése/ esetén a dolgozó köteles gondoskodni a hozzátartozó értesítéséről.

A hozzátartozó, látogató gyógyszert nem adhat lakónak.

A lakószobákban, ebédlőhelyiségekben dohányozni nem szabad, nyílt láng használata tilos. Dohányozni csak az arra kijelölt helyen lehet.

Az otthon berendezési, felszerelési tárgyaira minden lakónak vigyáznia kell, szándékos rongálás, eltulajdonítás esetén a lakó – állapotától függően – kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A lakószobákban ételt tárolni és étkezni nem tanácsos. Ettől eltérni indokolt esetben (pl. betegség) lehet.

V. A lakóotthonba bevihető használati tárgyak köre:

A lakószobák egyéni ízlés szerint saját bútorral berendezhetők, díszítő tárgyak elhelyezhetők (megfelelő paraván háttérrel). Pl.: televízió, rádió magnó, stb.

 Behozható még személyes alsó, felső ruházat, egyéb textília, (lakószobák díszítését szolgáló falvédő, díszpárna stb.)

Személyes ruházat és egyéb textíliák, tárgyak behozatalánál tekintettel kell lenni az együttlakókra, az otthon szobáinak méreteire, az elhelyezési lehetőségekre. Ezért szükséges azt a lakóotthon vezetőjével egyeztetni. Ha valamely tárgy elhelyezése más személynek hátrányt jelent, gondoskodni kell annak eltávolításáról.

A behozott tárgyakról 2 pld. Leltárt kell készíteni oly módon, hogy az egyértelműen beazonosítható legyen, pl. műszaki cikkek esetében gyári szám feltüntetésével. Ezeknek a tárgyaknak a javítási költsége a tulajdonost terhelik. A leltár 1 példányát az intézményvezető őrzi, egy példány a lakónál van.

A lakó és a gondnok kötelessége, hogy a fenti tárgyak körében bekövetkező változásról a lakóotthon dolgozóját értesítse, aki a változást a leltáríven az időpont megjelölésével jegyzi, amit a lakó vagy hozzátartozója (gondnoka) kézjegyével lát el.

VI. Értékkezelés, vagyonmegőrzés:

Otthonunkba nem veszünk át megőrzésre nemesfémet, ékszert. Amennyiben lakóink részére hozzátartozói, vagy gondnokuk ékszert, vagy nemesfémet hoz be és azokat a lakó személyes használatába adják, azok meglétéért felelősséget vállalni nem tudunk.

A lakók készpénz vagyonáról az intézményvezető által megbízott dolgozónak névre szólóan naprakészen analitikát kell vezetni.

Az otthon által kezelt gondozotti költőpénz felhasználásáról a lakónak, vagy gondnokának kérésére részletes felvilágosítást ad a pénzkezelés bizonylatolás rendszerébe betekintést biztosít. A személyes letétben csak az összeg tartható a letéti pénztárban készpénzként külön páncéldobozba elhelyezve.

 VII. Ruházattal, textíliával való ellátás, valamint ruházat és textília tisztításának rendje:

 A lakó jogosult saját tulajdonát képező ruhák és textíliák, lábbelik és sportruhák viseletére.

A ruházat tisztántartásáról, javításáról, a lakó, az otthon dolgozóinak segítségével gondoskodik.

A finomabb, különleges kezelést igénylő felsőruházat vegytisztítóban tisztítandó, ezen szolgáltatás költségei, a lakót terhelik.

A lakó tisztálkodási szerekkel/fürdőhab, sampon, szappan/ való ellátását az otthon a lakó költségére biztosítja.

VIII. Panaszügyek, érdekképviselet

A lakóotthoni ellátásra jogosult lakó/hozzátartozó/ gondnoka valamint a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, az Érdekképviseleti Fórumnál, az ellátottjogi képviselőnél, az intézményi jogviszony megsértése, különösen a lakó vagy dolgozó

Személyiségi jogainak

Kapcsolattartásának sérelme, továbbá,

Az otthonban dolgozó szakmai, titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségének megszegése, valamint az ellátás körülményeit érintő kifogások orvoslása érdekében.

Az otthonban dolgozó az őt ért, a lakók vagy hozzátartozóik (gondnok részéről történő) személyiségi jogaikat sértő, vagy rágalmazó magatartás észlelése esetén jogosultak az intézményvezetőhöz fordulni, azt követően az egyesület vezetőségétől segítségét kérni, illetve az ellátottjogi képviselőhöz fordulni.

Az intézményvezető a szóbeli panaszt írásba foglalja és úgy azt, mint az írásban benyújtott panaszt kivizsgálja és a vizsgálati eredményét tizenöt napon belül a panasztevővel írásban közli. Nem szükséges írásba foglalni a szóban elhangzott panaszt, ha azt az intézményvezető /megbízottja / azonnal kivizsgálja és a vizsgálat eredményétől függő döntést a panaszos elfogadja.

Ha ez a fentebb írtak szerint nem történik meg, vagy a sérelem orvoslására a panaszos nem ért egyet, felülvizsgálatot kezdeményezhet az egyesület vezetőségénél, az ellátottjogi képviselőnél.

Az Érdekképviseleti Fórum működését külön szabályzat szabályozza.

 IX. Orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszközökkel való ellátás, elhalálozás esetén a teendők

A gyógyszert zárt szekrényben tároljuk. A lakóotthon gondoskodik az egészségügyi doboz foltöltéséről.

A lakó köteles beköltözését követően a körzeti háziorvosnál bejelentkezni.

Az orvosi előírásoknak megfelelően az otthon a rászoruló költségén gondoskodik a lakók gyógyszereinek beszerzéséről, szükséges gyógyászati segédeszközök rendelkezésre bocsátásáról

Továbbá megszervezi különböző szűrő vizsgálatok lebonyolítását, esetenkénti fogászati szűrést, szükség szerinti szakvizsgálatokat.

A 6 nap alatti szabadságok esetében a szabadság időtartamára, az otthon tartózkodás idejére az intézet ellátja gyógyszerrel a gondozottat.

A 6 napot meghaladó, hosszabb szabadságnál a közgyógyellátási igazolványt a TB, kártyával együtt a szabadságra vivő hozzátartozó részére kiadja, az orvosi ellátás, és gyógyszer beszerzés érdekében.

Elhalálozás esetén az intézményvezető haladéktalanul értesíti a hozzátartozót, gondnokot. A tőle elvárható legnagyobb gondossággal  biztosítja a kegyeletet, a méltóságot, felkészíti a többi lakót a helyes magatartásra, a búcsúzásra. Gondoskodik a saját tulajdonú eszközök, tárgyak hozzátartozóhoz történő eljuttatásáról.[2]

X. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok

a lakó jogosult mentális és egészségi állapotát figyelembe véve vallását gyakorolni, templomba istentiszteletre járni, egyházi rendezvényeken részt venni.

A lakót vallási meggyőződése miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti.

XI. Mentálhigiénés gondozás, célszerű hasznos tevékenység biztosítása

A mentálhigiénés ellátás biztosítása

Az otthon a saját feladatkörén belül gondoskodik a lakók mentálhigiénés ellátásáról.

Ennek keretében a lakók részére biztosítja:

a személyre szabott bánásmódot,

a konfliktushelyzetek megelőzését (egyéni és csoportos megbeszélések formájában,

a már kialakult konfliktushelyzetek szakszerű kezelését,

a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit,

a szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást,

a lakók családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartását, továbbfejlesztését,

a gondozási és fejlesztési tervek megvalósítását,

A mentálhigiénés ellátás fő célja a lakók testi-lelki aktivitásának fenntartása, megőrzése és esetleges fejlesztése. Ennek érdekében a lakó korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével szükséges megszervezni:

az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (torna, séta, sporttevékenység, stb.),

a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás, rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.)

a kulturális tevékenységeket (rendezvények, ünnepségek, születésnapok, névnapok, színház, mozi és múzeumlátogatások, kirándulások, kiállítások stb.)

Mindezeket az egyénre szabott fejlesztési tervek alapján kell megvalósítani. Biztosítani kell a folyamatosságot és a rendszerességet.

XII. Az intézmény alapfeladatainak körébe nem tartozó, azt meghaladó program, szolgáltatás

Felnőttképzés az évi képzési programnak megfelelően, külön képzési szerződés szerint.

Ilyen feladatnak minősül otthonunkban a gondozottak részére szervezett nyaralás, kirándulás, szórakoztató rendezvényeken való részvétel /cirkuszlátogatás, színház, fürdőzés/, továbbá fodrászszolgáltatás.

Az intézmény alapfeladatát meghaladó programoknál, szolgáltatások köréről és térítési díjáról az intézményvezető dönt.

 XIII. Tájékoztatási kötelezettség[3]

Az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor az általa nyújtott szolgáltatás feltételeiről. Az ellátás megkezdésének időpontjáról az intézményvezető értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. A tájékoztatás az alábbiakat tartalmazza:

az igénybevétel megkezdésére fenntartott 8 napos határidőt, továbbá az annak elmulasztása esetén követendő eljárást,

az intézményi felvételhez, az intézményi jogviszony létesítéséhez szükséges okiratokat,

a személyes használati tárgyak behozatalára vonatkozó előírásokat,

a hozzátartozói nyilatkozatokat,

a személyes megjelenésre vonatkozó szabályok feltételét.

Az intézménybe való felvételkor az intézmény az alábbi tájékoztatást adja a jogosult, illetve törvényes képviselője vagy hozzátartozója számára:

az intézményben biztosított ellátás tartalma és feltételei,

az intézmény által vezetett nyilvántartások,

a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, az eltávozás és visszatérés rendje,

a panaszjog gyakorlásának módja,

az intézményi jogviszony megszűnésének esetei,

az intézmény házirendje,

a fizetendő térítési díj, továbbá a teljesítés feltételei, illetve a mulasztás követelményei,

az intézményi ellátást igénybevevő jogai és az érdekeit képviselő társadalmi szervezetek,

az ellátottjogi képviselő személye és elérhetősége.

A jogosult és hozzátartozója, illetve törvényes képviselője az intézménybe való felvételkor köteles:

írásban nyilatkozni a 2. pontban meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásul vételéről, tiszteletben tartásáról,

adatokat szolgáltatni a törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz,

nyilatkozni arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével.

Az intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját:

a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról,

az egészségügyi intézménybe való beutalásáról,

az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásáról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről,

az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről,

a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről.

A térítési díj

Az ellátásért térítési díjat kell fizetni.

A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (továbbiakban személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátást megelőzően írásban tájékoztatja. A térítési díjat az igénybe vétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az intézmény részére. A térítési díjfizetési kötelezettséget az intézmény által biztosított csekken vagy készpénzben az intézmény pénztárában, vagy az intézmény elszámolási számlájára átutalva kell teljesíteni.

A térítési díjat az alábbi személyek kötelesek megfizetni:

az ellátást igénybevevő jogosult,

a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy

a gondnokság alatt álló jogosult esetén a törvényes képviselő,

a gondnokság alatt nem álló, magasabb összegű családi pótlékban részesülő jogosult esetén a családi pótlék felvételére jogosult,

ha a családi pótlékot az intézmény vezetőjének folyósítják, akkor a családi pótlékra jutó személyi térítési díjat az intézményvezető,

egyéb esetben a térítési díj fizetésére kötelezett jogosult vagy tartására köteles és képes személy fizeti meg az intézménynek

A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

A személyi térítési díj:

Nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

Nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 80 %-át, (jövedelemhányad) amennyiben azt az ellátást igénybevevő kizárólag a rendszeres havi jövedelméből fizeti meg.

Rehabilitációs célú Lakóotthon esetén nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 50 %-át, (jövedelemhányad) amennyiben azt az ellátást igénybevevő kizárólag a rendszeres havi jövedelméből fizeti meg.

Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.

Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyonértékű jogot, illetve az ellátás igénylését, vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell elvégezni a jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen  módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

A személyi térítési díj összegét úgy kell megállapítani, hogy az ellátást igénybevevő részére legalább a tárgyév január 1-én érvényes legkisebb öregségi nyugdíj összegének 20 %-a, vagyonra történő terhelés esetén 30 %-a, mint költőpénz, visszamaradjon.

A napi intézményi térítési díj a havi intézményi térítési díj 30-ad része, a napi személyi térítési díj a havi személyi térítési díj 30-ad része, a hónapok naptári napjainak számától függetlenül.

Az intézményi térítési díjat az intézmény fenntartója az egy ellátottra jutó önköltség napi összegét alapul véve, de nem szükségszerűen azzal azonos mértékben, konkrét összegben, forintra kerekítve állapítja meg, melynek módosítására évente két alkalommal jogosult.

A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátást igénybevevő jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben nő.

A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról az intézmény fenntartója rendelkezik.

Az intézményi térítési díj teljes összegét az ellátást igénybevevő tartását és gondozását tartási és öröklési szerződésben vállaló személy fizeti meg.

Távollét esetén fizetendő személyi térítési díj

Távollétnek minősül az a gondozási nap, melyen az ellátott nem tartózkodik az intézményben. A távolléti napok éves szinten összesítésre kerülnek.

Az ellátásban részesülő két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20 %-át fizeti.

A rehabilitációs lakóotthonban elhelyezett személy távolléte idejére a személyi térítési díjként a lakhatási költség 100%-át fizeti. (Lakhatási költség alatt a fűtés-, áram-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatásért, szemétszállításért fizetendő díjak együttes összege értendő.)A lakhatási költség meghatározása minden évben az önköltség megállapításával egy időben történik, módosítására évente egyszer van lehetőség. Távollétnek minősül az a gondozási nap, melyen az ellátott nem tartózkodik az intézményben.

Az ellátott a két hónapot meghaladó távolléte idejére:

a) egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40 %-át fizeti,

b) az „a” pont alá nem tartozó esetekben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60 %-át fizeti.

Példa a szabadság alatt fizetendő térítési díj számításáról:

 Szabadság időtartama: 2011. március 21. délelőtt 11.00 órától- 2011. március 25. délután 14.00 óráig

Ebben az esetben a március 21-e (eltávozás napja) még nem számít szabadságnak, teljes térítési díjat kell fizetni. Hasonlóan a visszajövetel dátumával, amikor a március 25-e már nem számít szabadságnak, teljes térítési díjat kell fizetni.

Szabadságos napok: március 22-23-24= 3 nap

A szabadságos napokra fizetendő térítési díj a személyi térítési 20%-a, tehát 3x napi személyi térítési díj x 20%

Jogorvoslat a személyi térítési díj megállapításával kapcsolatban

Ha az ellátást igénybe vevő vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díjnak az intézmény vezetője által megállapított összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az annak felülvizsgálatáról és megváltoztatásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

Ha az ellátást igénybe vevő vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díjnak az intézmény fenntartója által megállapított összegét vitatja, a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított térítési díjat kell megfizetni.

 A díjfizetés elmulasztása esetén követendő eljárás

Abban az esetben, ha a személyi térítési díj megfizetésére kötelezett személy, fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az intézmény vezetője 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telik el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. (29/1993 (II.17.). Korm. rendelet 31.§) A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja az intézmény fenntartóját a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében. A személyi térítési díj és a befolyt térítési díj különbözetét az intézmény vezetője nyilvántartja és az ellátást igénybevevő halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnek bejelenti.

Amennyiben az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője, továbbá más térítési díj fizetésére kötelezett személy fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a fenntartó – jogszabályban meghatározott módon – intézkedik a térítési díjhátralék behajtása iránt.

A jegybanki alapkamat kétszerese kérhető a 60 napot meghaladó késedelmes befizetés után.

XIV. Korlátozó intézkedések (melléklet szerint):

 Csak szakmailag indokolt esetben alkalmazhatók, és 48 órán belül az ellátottjogi képviselőt értesíteni kell.

XV. Az intézményi jogviszony megszűnik

 Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével.

A jogosult halálával.

A szerződés közös megegyezéssel történő felbontásával.

Rendes felmondással: legfeljebb egy hónap felmondási idő kikötésével, a felek írásbeli nyilatkozatával. A rendes felmondással mindkét fél egyaránt élhet.

A próbaidő alatt a szolgáltatási jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, írásbeli jognyilatkozattal, indoklás nélkül, egyoldalúan jogosult megszüntetni.

A határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve ha törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható.

Intézményi jogviszony megszüntetést a jogosult, ill. törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, ill. törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Ha a jogosult vagy törvényes képviselő a jogviszony megszüntetésére vonatkozó bejelentése alapján, mely bejelentést a megszüntetésre kért időpontot megelőzően 2 héttel kell megtenni.

A bejelentést követően két héten belül köteles az intézményvezető a gondozás megszüntetése tárgyában intézkedni, s a gondozott személyes tulajdonát képező vagyontárgyakat, továbbá a gondozott személyi iratait/személyi lap, személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat, Tb. Kártya, közgyógy. Igazolvány/ a gondnok, hozzátartozó részére kiadni. Teljes orvosi dokumentációt az új lakhely szerint illetékes háziorvos kérésére küldi el az otthon vezetője.

Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha

az ellátott állapotában olyan változás áll be, mely nem teszi lehetővé a közösségben való életvitelszerű tartózkodást.

a házirendet súlyosan megsérti,

az intézményi elhelyezése nem indokolt.

Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, ill. törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, ill. a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz.

Az otthonban a próbaidő 6 hónap. A próbaidő alatt az intézményi jogviszony azonnal bármely fél részéről megszüntethető. A 10. pont figyelembevételével.

Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézmény vezetője értesíti a jogosultat, ill. törvényes képviselőjét

A személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről;

Az esedékes, ill. hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről;

Az intézménnyel, ill. a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.

XVI. Új gondnok kijelölésének kezdeményezése, egyéb rendelkezések

A gondnokság alatt álló jogosult érdekeinek védelmében az intézményvezető kezdeményezheti új gondnok kirendelését, ha a gondnok a gondnoki teendőket nem megfelelően látja el, vagy nem a gondnokolt érdekeinek megfelelően végzi tevékenységét.

Az otthon dolgozója köteles tevékenységét a lakók és munkatársai személyhez fűződő jogainak és érdekeinek figyelembevételével végezni.

Az otthon dolgozóját a lakó és hozzátartozói egészségi állapotával, családi, vagyoni vagy egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adatokat illetően titoktartási kötelezettség terheli.

Az otthon területén idegenek (pl. dolgozók hozzátartozói) csak az otthonvezető engedélyével tartózkodhatnak.

 

 Tata, 2004. 01.

 

 

  MELLÉKLET

 Korlátozó intézkedés elrendelése (Jogszabályi kivonat)

 101/A. § (1) A pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékos személyek bentlakásos intézményében ha az ellátott személy veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A korlátozó intézkedés alkalmazásáról a szolgáltatást nyújtó részletes eljárásrendet alakít ki a házirendben, amelynek tartalmaznia kell

a)  az intézmény munkarendjét figyelembe véve a korlátozó intézkedés elrendelésének szabályait,

b)  a korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt maximális időtartamot,

c)  a korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályait,

d)  a korlátozás feloldásának szabályait,

e)  a panaszjog gyakorlásának részletes szabályait.

(3) Korlátozó intézkedés alkalmazása esetén – ide nem értve a pszichés megnyugtatást – a 6. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást a betétlapon kell részletesen feltüntetni. A kitöltött adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni.

(4) Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét

a)  a szervezeti és működési szabályzat korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályairól,

b)  az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén,

c)  az ellátottjogi képviselő, illetve a érdekképviseleti fórum elérési lehetőségéről,

d)  a panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól.

(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatót az ellátott, törvényes képviselője és az intézmény vezetője aláírják.

(6) Az ellátottat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról.

(7) Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell

a)  a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról,

b)  a korlátozó intézkedés feloldásáról.

(8) A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének.”

 

ADATLAP

 Korlátozó intézkedés elrendeléséhez

 

 

Az ellátott neve: ··············································································································································································

Születési idő: ···················································································································································································

 

A korlátozó intézkedés kezdetének időpontja:

év: ········ hó: ························· nap: ······· óra: ······· perc: ······

 

A korlátozó intézkedés formája és leírása:

A)  fizikai:

szabad mozgás korlátozása: ·······················································································································································

fokozott ellenőrzés: :·························································································································································

B)  kémiai: ································································································································································ adása, i.m., i.v.

Az elrendelő neve: ··················································································· beosztása: – orvos

– vezető ápoló

 

Ha nem orvos, akkor az orvosi jóváhagyás időpontja:

év: ········ hó: ······················· nap: ······· óra: ······· perc: ······

 

Az elrendelés rövid indokolása:

···················································································································································································

···················································································································································································

··························································································.·························································································

··········································································································································································

 

A korlátozó intézkedés feloldása: ··········································

 

A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó(k)

 

Neve: :·································································· beosztása: ·················

Neve: ··································································· beosztása: ·················

Neve: ··································································· beosztása: ·················

Neve: ··································································· beosztása: ·················

 

Az intézet pszichiáter orvosának tájékoztatása megtörtént:

 

év: ···· hó: ················· nap: ······· óra: ······· perc: ······

 

További intézkedés: szükséges – nem szükséges

 

······························································         ··························································

 intézményvezető aláírása                                   intézmény orvosának aláírása

 

 

 

 

BETÉTLAP

 

A korlátozó intézkedés időtartama alatt végzett ellátás dokumentálásához

 

 

Név: ···················································································································································································

 

Születési idő: ····················································································································································································

 

Szobaszám: ····················································································································································································

 

Diagnózis: ····················································································································································································

 

Terápiás terv elkészítésének időpontja veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotra: ·····································

 

1. Az intézkedés elrendelését megelőző állapotváltozás, tünetek feljegyzése:

···················································································································································································

···················································································································································································

···················································································································································································

 

2. Korlátozás folyamata, eredménye:

 

Ápolási diagnózis   Ápolási cél   Ápolási terv  Ápolási eredmény  Aláírás

 

                                   

                                           

                                        

 3. Eseménynapló:

 

Dátum, idő    Esemény leírása    Aláírás

                    

4. Lezajlott esemény megbeszélésének időpontja, illetve fenti eseményre készült terápiás terv módosítása az ellátottal:

··················································································································································································

···················································································································································································

·······························.··················································································································································

 

5. A korlátozás eredményességének rövid összefoglalása:

···················································································································································································

···················································································································································································

··················································································································································································

 

6. Ellátottjogi képviselőhöz eljuttatva:

···················································································································································································

···················································································································································································

···················································································································································································

 

·····················································      ·····················································

 intézményvezető aláírása            intézmény orvosának aláírása

 

A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozó(k) aláírása:

···················································································································································································

 

  

 

 


[1]              Módosítás: 2011-10-21

[2]              Módosítva: 2008. 11. 07.

[3]              Módosítás: 2011-10-21

Powered by WordPress and HQ Premium Themes.